Délután, Sugárban: Éjfélkor Párizsban

Két napja láttam A tetovált lányt, és ismét rákaptam a mozira – egy helyre, amely számomra mindig is különleges volt. Moziba menet egy picit mindig olyan érzésem volt, mintha otthonról hazafelé tartanék. A kabátzsebemben elkopott Sugár-kuponok, ideje volt már elhasználni. Éppen időben, mert az utolsó kedvezmény holnapig tart. Beültünk hát egy kedves volt osztálytársnőmmel az Éjfélkor Párizsban című filmre.

Indulás előtt ránéztem az információkra, és láttam, hogy a filmet Woody Allen írta és rendezte. A neve láttán rögtön elmosolyodtam, de picit meg is ijedtem. Soha nem kímélte a közönséget szövevényes filozófiai eszmefuttatásaitól, ráadásul a legtöbb filmjében ezt saját maga prezentálta nehezen körülírható „mitugrász” stílusával. A félelem így jogos volt, de a csalódás kellemes. Ebben a romantikus vígjátékban meglehetősen visszafogta magát.

Egy író, Gil (Owen Wilson), Párizsba utazik menyasszonyával (Rachel McAdams) üzleti okokból. Nem igazán illenek össze. Ám Gil legfőbb problémája nem is a kettejük kapcsolata. Úgy érzi, nem a megfelelő korba született, jobban szeretne az 1920-as évek Párizsában élni. Egyik éjszaka eltéved hazafelé, és amikor éjfélt üt az óra, feltűnik egy rejtélyes régi kocsi. A benne ülő jókedvű társaság elcsábítja Gil-t egy kis szórakozásra. Hamarosan kiderül, hogy akik meginvitálták, nem mások, mint Zelda és Scott Fitzgerald, és a főhőst valójában egy időutazásra csábították – vissza a '20-as évekbe.

Budapest Film Academy: Hollywood Budapesten?

Ha emlékezetem nem csal, 2011 elején hallottam először arról, hogy lesz valami új filmes iskola Budapesten, amit az amerikaiak hoznak létre. (Mondjuk ez a fejemben úgy vizualizálódott, hogy néhány amerikai felül egy gépre, idejönnek, felhúznak egy épületet, és másnap kezdődik a tanítás.) Később letisztultak az információk: Hódi Jenő magyar producer, filmrendező és forgatókönyvíró, aki 1982-ben Amerikába disszidált, most visszatért, és egyedülálló filmes képzést indított Budapesten.

Mitől egyedülálló ez a képzés?

Kulcsfontosságú a kérdés. Magyarországon nincs pénz a filmezésre. Sok amatőr és független film készül, de olyan nagyjátékfilm, amit multiplex mozik műsorában láthatunk versenybe szállni az „amerikai csodákkal”, alig. Ez sajnálatos módon azt eredményezi, hogy itthon többen beszélnek róla, mint ahányan csinálják. A magyarországi filmes képzések legjava túlzottan elméleti. A filmelmélet és filmtörténet ismerete elképesztően fontos – ez vitathatatlan –, de remélem, sokan egyetértünk abban, hogy ha valaki több kötetnyi elemzést vagy filmkritikát szeretne írni, akkor azért érdemes legalább minimális szinten tudnia, mi történik az ötlet megszületésétől egészen az utómunkáig. Nem adhatunk ki úgy szakácskönyvet, hogy még nem jártunk konyhában.

Jövőkép, az interjúsorozat

Mit csinál három lelkes fiatal szabadidejében? Attól függ, melyik három… mi például interjúműsort készítünk. Tóth Kata (a bájos műsorvezető), Végh Zoltán (a jó szakmai tudással rendelkező mikrofonos) és jómagam (az őrült rendező) kitaláltuk, hogy jövő nyárig szabad óráink egy részét fiatalok üldözésének fogjuk szentelni.

Hosszas tervezést és megbeszélést, valamint (részemről) néhány idegösszeomlást követően 2011. szeptember 10-én végre elindult a Jövőkép, a mi kis szerény, YouTube-on közzétett heti interjúműsorunk. Minden szombaton egy fiatal egyetemistát kérdezünk a jövőjéről, azaz: kifaggatjuk a céljairól, álmairól – legyen az a tanulmányaival vagy éppen a hobbijával kapcsolatos –, és arról, hogy milyen lehetőségeket lát ezek megvalósítására. Ezen kívül megkérdezzük a véleményét a fiatalság és az oktatás jelenlegi helyzetéről is. Mindezt a város legkülönfélébb, legszínesebb helyszínein igyekszünk elkövetni – sőt, olykor a városon kívül is.

A műsor debütálása után rögtön nagyon sok véleményt kaptunk, s ezek legtöbbje pozitív volt. Felmerültek azonban olyan kérdések is, amelyekre – úgy érzem – a műsor megálmodójaként illene végre velősebb választ adnom.

(A főcím Halák András László munkája.)

Ászok a színen

2011. július 19. Miért is olyan érdekes ez a nap? Sokak számára semmiért, de jómagam ezen a napon látogattam el Dorogra, ahol az idei ÁSZ táborosok előadását láthatta a nagyérdemű.

Jó, és mi az az ÁSZ TÁBOR? Teljes nevén az ÁSZ IFJÚSÁGI SZÍNJÁTSZÓ TÁBOR, amely – ahogyan a nevéből is tisztán olvasható – egy ifjúsági színjátszó tábor. Minden évben nyáron kerül megrendezésre, idén júliusban és augusztusban is. A tábor falain belül egy 10-14 éves korosztályból álló és három 14-19 éves korosztályból álló csoport tölt el együtt tíz napot olyan tanárok vezetésével, mint például Gáspár András, Kálloy-Molnár Péter, Balázs Ágnes vagy Király Attila. A tábor végén mindegyik csoport készül egy-egy előadással.

A júliusi ÁSZok

Gólya-szindróma II.

A folytatás, avagy egyetemi életem második fél éve – még több popcornrengető izgalommal! A kétrészes trilógia második epizódjában bemutatom az egyetem művelt macskáját, ismét írok az érem mindkét oldaláról, egy cicafarknyit boncolgatom a felsőoktatást, végül (de nem utolsó sorban) pedig megosztom veletek egy kedvenc elfoglaltságom gyümölcsét. A szöveget lassan olvasd, hogy a betűk nehogy összekeveredjenek!

Repül a gólya, csőrében egy öregemberrel. Egyszer csak így szól az öreg:

– Te gólya, most őszintén, eltévedtünk?

Mélységesen együtt érzek a gólyával. Aki olvasta az első részt, tudja, hogy én is ugyanennyire el voltam tévelyedve – azzal a különbséggel, hogy az én számban nem volt öregember. Mindenesetre úgy gondoltam, hogy érdemes lenne megosztani ezt az élményt a világgal. Hogy miért? Mert ez mindenkit érdekel! A témaválasztás egyedi és újszerű – ki hallott már elsőéves egyetemistáról? Gondolkoztam azon is, hogy hány helyen lehetne még ezt a fantasztikus csodát elsütni. Kitaláltam A gólya című dokumentumfilmet: harc az ETR-rel, horizontot nyaldosó sorok a tanulmányi osztály előtt, elszalasztott jegybeíratás, óraütközések – szívszaggató történet egy átlagon aluli fiú szemén keresztül. Lélegzetelállító izgalmak, hihetetlen fordulatok, sokkoló csattanó – végre valaki egy ilyen igazán érdekes témát is vászonra visz, nemde? Tévedésből már az Animal Planet is érdeklődött a film iránt... Kedves olvasó, engedd meg, hogy utoljára gólyaként mutassam be az egyetemi élete(me)t!

Figyelem! Alább a cselekmény részletei és akár a végkifejlet is olvasható!