Jövőkép, az interjúsorozat

Mit csinál három lelkes fiatal szabadidejében? Attól függ, melyik három… mi például interjúműsort készítünk. Tóth Kata (a bájos műsorvezető), Végh Zoltán (a jó szakmai tudással rendelkező mikrofonos) és jómagam (az őrült rendező) kitaláltuk, hogy jövő nyárig szabad óráink egy részét fiatalok üldözésének fogjuk szentelni.

Hosszas tervezést és megbeszélést, valamint (részemről) néhány idegösszeomlást követően 2011. szeptember 10-én végre elindult a Jövőkép, a mi kis szerény, YouTube-on közzétett heti interjúműsorunk. Minden szombaton egy fiatal egyetemistát kérdezünk a jövőjéről, azaz: kifaggatjuk a céljairól, álmairól – legyen az a tanulmányaival vagy éppen a hobbijával kapcsolatos –, és arról, hogy milyen lehetőségeket lát ezek megvalósítására. Ezen kívül megkérdezzük a véleményét a fiatalság és az oktatás jelenlegi helyzetéről is. Mindezt a város legkülönfélébb, legszínesebb helyszínein igyekszünk elkövetni – sőt, olykor a városon kívül is.

A műsor debütálása után rögtön nagyon sok véleményt kaptunk, s ezek legtöbbje pozitív volt. Felmerültek azonban olyan kérdések is, amelyekre – úgy érzem – a műsor megálmodójaként illene végre velősebb választ adnom.

(A főcím Halák András László munkája.)

Ászok a színen

2011. július 19. Miért is olyan érdekes ez a nap? Sokak számára semmiért, de jómagam ezen a napon látogattam el Dorogra, ahol az idei ÁSZ táborosok előadását láthatta a nagyérdemű.

Jó, és mi az az ÁSZ TÁBOR? Teljes nevén az ÁSZ IFJÚSÁGI SZÍNJÁTSZÓ TÁBOR, amely – ahogyan a nevéből is tisztán olvasható – egy ifjúsági színjátszó tábor. Minden évben nyáron kerül megrendezésre, idén júliusban és augusztusban is. A tábor falain belül egy 10-14 éves korosztályból álló és három 14-19 éves korosztályból álló csoport tölt el együtt tíz napot olyan tanárok vezetésével, mint például Gáspár András, Kálloy-Molnár Péter, Balázs Ágnes vagy Király Attila. A tábor végén mindegyik csoport készül egy-egy előadással.

A júliusi ÁSZok

Gólya-szindróma II.

A folytatás, avagy egyetemi életem második fél éve – még több popcornrengető izgalommal! A kétrészes trilógia második epizódjában bemutatom az egyetem művelt macskáját, ismét írok az érem mindkét oldaláról, egy cicafarknyit boncolgatom a felsőoktatást, végül (de nem utolsó sorban) pedig megosztom veletek egy kedvenc elfoglaltságom gyümölcsét. A szöveget lassan olvasd, hogy a betűk nehogy összekeveredjenek!

Repül a gólya, csőrében egy öregemberrel. Egyszer csak így szól az öreg:

– Te gólya, most őszintén, eltévedtünk?

Mélységesen együtt érzek a gólyával. Aki olvasta az első részt, tudja, hogy én is ugyanennyire el voltam tévelyedve – azzal a különbséggel, hogy az én számban nem volt öregember. Mindenesetre úgy gondoltam, hogy érdemes lenne megosztani ezt az élményt a világgal. Hogy miért? Mert ez mindenkit érdekel! A témaválasztás egyedi és újszerű – ki hallott már elsőéves egyetemistáról? Gondolkoztam azon is, hogy hány helyen lehetne még ezt a fantasztikus csodát elsütni. Kitaláltam A gólya című dokumentumfilmet: harc az ETR-rel, horizontot nyaldosó sorok a tanulmányi osztály előtt, elszalasztott jegybeíratás, óraütközések – szívszaggató történet egy átlagon aluli fiú szemén keresztül. Lélegzetelállító izgalmak, hihetetlen fordulatok, sokkoló csattanó – végre valaki egy ilyen igazán érdekes témát is vászonra visz, nemde? Tévedésből már az Animal Planet is érdeklődött a film iránt... Kedves olvasó, engedd meg, hogy utoljára gólyaként mutassam be az egyetemi élete(me)t!

Figyelem! Alább a cselekmény részletei és akár a végkifejlet is olvasható!

Tuti siker újra vásznon

A 42. Budapesti Függetlenfilm Szemle díjkiosztójáról dicsérő oklevéllel távoztunk. 34 alkotásból 4* jutott tovább az országos szemlére, másik 4 pedig oklevelet kapott. A rendezvény a Dürer Kertben volt.

A Tuti siker című kalandvígjáték, amely első igazán komoly alkotásunknak mondható, egy teljes évig készült az ötlet megszületésétől az utómunka befejezéséig. Mivel nagyon sok ember volt kíváncsi rá, úgy gondoltuk, hogy a legmegfelelőbb egy mozipremier lenne. Némi szervezés után március 24-én a nagyközönség (azaz picivel több mint kétszáz ember) a filmet a Puskin mozi nagytermében tekinthette meg.
Úgy tűnik, nem a premier volt az utolsó alkalom, hogy a Tuti siker vászonra került. A filmet ugyanis nem olyan régen beneveztük a 42. Budapesti Függetlenfilm Szemlére. A vetítés június 11-én, a díjkiosztó pedig június 12-én volt a Dürer Kert kistermében.

JÚNIUS 11.

14:15, a csapat várakozik a Dürer Kert bejárata előtt.
(Balról jobbra) Filippi Matyi, Kadosa Niki, Mia és Zsingor Dani

Rendezői változat: kell vagy nem?

Az előző bejegyzésben elmeséltem a drogprevenciós kisfilmkészítő verseny történetét elejétől a végéig, azonban egy apróságot nem írtam le. Vagy ahogy Galla Miklós énekelte: A történetből véletlenül kihagytam egy részletet. A nyálról akartam elmondani egy újabb érdekeset... Mondjuk én nem a nyálról szeretnék mesélni, hanem arról, hogy amikor megírtam a Kell vagy nem? című nem túl sikeres kampányfilmnek a forgatókönyvét, már akkor tudtam, hogy a megszabott 40 másodperc nekem kevés lesz. Ezért azt találtam ki, hogy több anyagot fogok leforgatni, mint amennyit abba bele tudok tenni, majd később összevágok egy hosszabb filmet.