Rendezői változat: kell vagy nem?

Az előző bejegyzésben elmeséltem a drogprevenciós kisfilmkészítő verseny történetét elejétől a végéig, azonban egy apróságot nem írtam le. Vagy ahogy Galla Miklós énekelte: A történetből véletlenül kihagytam egy részletet. A nyálról akartam elmondani egy újabb érdekeset... Mondjuk én nem a nyálról szeretnék mesélni, hanem arról, hogy amikor megírtam a Kell vagy nem? című nem túl sikeres kampányfilmnek a forgatókönyvét, már akkor tudtam, hogy a megszabott 40 másodperc nekem kevés lesz. Ezért azt találtam ki, hogy több anyagot fogok leforgatni, mint amennyit abba bele tudok tenni, majd később összevágok egy hosszabb filmet.

Hallottál már Alan Smithee-ről? Egy nem túl elismert amerikai filmrendező, akinek a nevét számos film viseli. Ha azonban képet szeretnénk találni róla, akadályokba ütköznénk, merthogy ez az ember nem létezik. Alan Smithee egy kitalált figura, akinek a nevét olyan filmekre írták rá, amelyeket valódi rendezőjük nem volt hajlandó felvállalni. A név legelőször A törvény éber őre című 1969-es westernfilmnél került elő. Végül 2000-ben átvette a helyét Thomas Lee. Arra a kérdésre, hogy hova tűnt Alan Smithee, az Amerikai Rendezők Céhe a következőt válaszolta: „Megbetegedett és valószínűleg sosem fog meggyógyulni.”

Hogy miért írtam le mindezt, nem nehéz kitalálni: komolyan megfordult a fejemben, hogy az én filmemre is ezt a nevet írom. (Végül elvetettem az ötletet, de azért vicces lett volna.) Amint arról már korábban beszámoltam, a forgatókönyv nem egy világmegváltó darab. Negyven másodpercben még lehet takargatni, de ha ezt hosszabban szeretném bemutatni, kibújik a szög a zsákból. Hosszú órákat gondolkoztam azon, hogy hogyan kellene összevágni. Először próbálkoztam a legegyszerűbb megoldással – nem működött. Másodszorra kitaláltam, hogy legyen az ábrázolás módja egy kicsit rendhagyóbb, de valahogy ez sem nyerte el a tetszésemet. Azt is elárulom, hogy majdnem feladtam az egészet mondván, hogy ebből nem lehet semmit kihozni. Még Zsingor Dani barátomnak is írtam, hogy esetleg összeülhetnénk, hátha neki van jobb ötlete. Végül harmadjára megszületett az elképzelés.

Mit tartalmaz a „rendezői változat”? A 40 másodperces film snittjeinek hosszabb változatát, valamint két teljes kimaradt jelenetet. Csak idézőjelesen nevezem rendezői változatnak, hiszen az első verzió is teljes mértékben a saját munkám, mindössze az időhatár miatt egy kicsit meg volt kötve a kezem. A hosszabb változatban viszont lehetett szárnyalni kötöttségek nélkül – meg is lett az eredménye. Azt hiszem, amatőr filmes pályafutásom legelvontabb, legnyomasztóbb alkotása került ki a vágószobából. Ez persze nem baj, mert csak az a fontos, hogy a film a nézőre bármilyen módon hatást gyakoroljon. A film címe akár Idler 2 is lehetne. (Van valami különös vonzalmam ehhez a műfajhoz...) Nem egy hollywoodi csoda, de remélem, hogy egy szűkebb közönségnek azért tetszeni fog. Jó szórakozást kívánok! A véleményeket pedig várom szeretettel.